Oldalak

365 nap, 365 fotó

365 nap..........................365 fotó

" A fotózás olyan műfaj, amiről azt vallom, hogy csak elkezdeni lehet, abbahagyni soha...."

Egy jó kép olyan, mint egy jó vers, líra van benne.

2011. április 6., szerda

96. nap



Ma ezzel a csodával dolgoztam./élveztem nagyon/
Egyelőre nem árulom el, hogy mit készítettem, mert lehet, hogy az is olvassa a blogot, akinek a meglepetés készül. :)))

Tüdérlátta Katának .......és mindenkinek


A Zirci Arborétum rövid története


A cisztercita apátság angolkertjéből alakult ki a botanikus kert, az ország legmagasabban fekvő arborétuma, melynek célja a Bakony őshonos növényeinek gyűjtése és bemutatása. Az arborétumban mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa.

A Veszprémtől északra fekvő Magas-Bakony szívében eloször 1182-ben alapítottak monostort a III. Béla királyunk hívására érkezett cisztercita rend tagjai. 1752-ben készült el a gyönyörű freskókkal díszített barokk templom.
A kolostort 1727-nen kezdték építeni, főhomlokzata átalakítások és bővítések után klasszicista stílusban épült meg, s 1814-tol a magyarországi ciszterciták központja. Ekkor alakult ki az angol tájképi, festői stílusú park. Dréta apát idejében a Cuha patak és kiszélesedő része, a halastó, a nagy kaszált rétek, az azokat karéjozó facsoportok egyszeru szépsége volt jellemző. Később, az új patakmeder kialakításakor zubogókat építettek és a látvány romantikusabbá vált. Szellős kerti pavilon épült, ahonnan több irányba tekintve más és más tájkép jelent meg a pavilon oszlopainak keretében.
A park kiemelkedő természeti értéke a 380 m hosszú hársfasor, amelyet 1809-ben ültettek, feltételezések szerint egy római kori út nyomvonala mentén.
A XIX. században megkezdett ritkább növényfajok gyujtését e század elején Szentes Anzelm perjel folytatta.

A 18 hektáros arborétum helyén 1737-ben konvent-kert volt. 1753-ban a monostor közelében erdőirtást végeztek, ami néhány idős fát megkímélt, megmaradt például a ma is élő 400 évesre becsült kocsányos tölgy. A parkot átszelő Cuha pataknak 1855-ben új medret ástak, a meglévő, igen régi tóban kis szigetet hoztak létre. Ekkor épült a filagória is. Az arborétumban mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa. A patakot átszelő kőhíd 1759-ben épült. 1934-ben helyezték ide a Békefi Remignek, a ciszterci rend története kutatójának az emlékművét.
                                                                                    Forrás:Somorjai Ede 

    Ezeket a fotókat Bende készítette rólam.:)

2011. április 5., kedd

2011. április 4., hétfő

94. nap

Mivel 300 m magasan lakunk, ezért nálunk minden egy kicsit később zöldül, virágzik.
Már máshol a virágzó tulipánokban gyönyörködnek.......mi még a bimbókban.
Szeretettel tudatom, hogy nálunk is megkezdődött a rügyfakadás. :)))



"A természet harmóniája olyan örömforrás, mely kevés élménnyel múlható felül. A legigazabb alkotás. Érdekes, mert nem enged betelni titkaival. Izgató, mert örökös kutatásra, felfedezésre sarkall. Vonzó, mert mindig új arcát mutatja, s minden részlete szép. Békességet sugárzó, mert otthonnak érezhetjük ha megtanuljuk végre otthonunkként tisztelni!"

2011. április 3., vasárnap

93. nap

Virágzunk


Búsan álltak az angyalok a tisztás közepén, és sírtak. Siratták az embereket, akik nem látják meg a szépet. Sírtak a fák is, sírt a szellő, a virágok és a tündérkék a virágokban. A patak is sírt, a csönd is sírt.
És ekkor jött a harmadik ember. Jött, megállt a tisztás széliben, és meghallotta sírni az erdőt. Meglátta a virágokat, a fákat. Meghallotta a csermelyt. És halkan mondta:
- Istenem, milyen szép...


Wass Albert: Erdők könyve / részlet/

2011. április 2., szombat