| |||
A cisztercita apátság angolkertjéből alakult ki a botanikus kert, az ország legmagasabban fekvő arborétuma, melynek célja a Bakony őshonos növényeinek gyűjtése és bemutatása. Az arborétumban mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa.
A Veszprémtől északra fekvő Magas-Bakony szívében eloször 1182-ben alapítottak monostort a III. Béla királyunk hívására érkezett cisztercita rend tagjai. 1752-ben készült el a gyönyörű freskókkal díszített barokk templom.
A kolostort 1727-nen kezdték építeni, főhomlokzata átalakítások és bővítések után klasszicista stílusban épült meg, s 1814-tol a magyarországi ciszterciták központja. Ekkor alakult ki az angol tájképi, festői stílusú park. Dréta apát idejében a Cuha patak és kiszélesedő része, a halastó, a nagy kaszált rétek, az azokat karéjozó facsoportok egyszeru szépsége volt jellemző. Később, az új patakmeder kialakításakor zubogókat építettek és a látvány romantikusabbá vált. Szellős kerti pavilon épült, ahonnan több irányba tekintve más és más tájkép jelent meg a pavilon oszlopainak keretében.
A park kiemelkedő természeti értéke a 380 m hosszú hársfasor, amelyet 1809-ben ültettek, feltételezések szerint egy római kori út nyomvonala mentén.
A XIX. században megkezdett ritkább növényfajok gyujtését e század elején Szentes Anzelm perjel folytatta.
A 18 hektáros arborétum helyén 1737-ben konvent-kert volt. 1753-ban a monostor közelében erdőirtást végeztek, ami néhány idős fát megkímélt, megmaradt például a ma is élő 400 évesre becsült kocsányos tölgy. A parkot átszelő Cuha pataknak 1855-ben új medret ástak, a meglévő, igen régi tóban kis szigetet hoztak létre. Ekkor épült a filagória is. Az arborétumban mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa. A patakot átszelő kőhíd 1759-ben épült. 1934-ben helyezték ide a Békefi Remignek, a ciszterci rend története kutatójának az emlékművét.
A Veszprémtől északra fekvő Magas-Bakony szívében eloször 1182-ben alapítottak monostort a III. Béla királyunk hívására érkezett cisztercita rend tagjai. 1752-ben készült el a gyönyörű freskókkal díszített barokk templom.
A kolostort 1727-nen kezdték építeni, főhomlokzata átalakítások és bővítések után klasszicista stílusban épült meg, s 1814-tol a magyarországi ciszterciták központja. Ekkor alakult ki az angol tájképi, festői stílusú park. Dréta apát idejében a Cuha patak és kiszélesedő része, a halastó, a nagy kaszált rétek, az azokat karéjozó facsoportok egyszeru szépsége volt jellemző. Később, az új patakmeder kialakításakor zubogókat építettek és a látvány romantikusabbá vált. Szellős kerti pavilon épült, ahonnan több irányba tekintve más és más tájkép jelent meg a pavilon oszlopainak keretében.
A park kiemelkedő természeti értéke a 380 m hosszú hársfasor, amelyet 1809-ben ültettek, feltételezések szerint egy római kori út nyomvonala mentén.
A XIX. században megkezdett ritkább növényfajok gyujtését e század elején Szentes Anzelm perjel folytatta.
A 18 hektáros arborétum helyén 1737-ben konvent-kert volt. 1753-ban a monostor közelében erdőirtást végeztek, ami néhány idős fát megkímélt, megmaradt például a ma is élő 400 évesre becsült kocsányos tölgy. A parkot átszelő Cuha pataknak 1855-ben új medret ástak, a meglévő, igen régi tóban kis szigetet hoztak létre. Ekkor épült a filagória is. Az arborétumban mintegy 600 fa-, illetve cserjefajta él, köztük a ritka kínai mamutfenyő, libanoni cédrus, tiszafa. A patakot átszelő kőhíd 1759-ben épült. 1934-ben helyezték ide a Békefi Remignek, a ciszterci rend története kutatójának az emlékművét.
Forrás:Somorjai Ede
Ezeket a fotókat Bende készítette rólam.:)
