365 nap, 365 fotó

365 nap..........................365 fotó

" A fotózás olyan műfaj, amiről azt vallom, hogy csak elkezdeni lehet, abbahagyni soha...."

Egy jó kép olyan, mint egy jó vers, líra van benne.

2011. március 31., csütörtök

90. nap


Absztrakt spagetti

+más
Korai juhar

Március egyben

2011. március 30., szerda

89. nap

2. lecke Önportré arc nélkül




Érdekes ez a játék, mert gondolkodásra, önismeretre késztet.
Milyen vagyok én? Mi a jellemző rám? Hogyan tudnám bemutatni magam arc nélkül?


Ui.: Ezennel a rólam szóló témákat befejeztem. :)))

2011. március 29., kedd

88. nap Merjem.....vagy ne merjem?


Húúúúú, ma nem könnyű leckét adtam magamnak. :))) 




Önportré

Ma bátran és szabadon szerettem volna magamat bemutatni. Nem volt könnyű feladatom. :)))
Mivel önarcképről van szó.......még az állványom is felállítottam, önkioldóval dolgoztam.


Bagdi Bella: Életigenlés


Igent mondok magamra,
Igent mondok az utamra,
Igent mondok az álmomra,
Igen, igen, igen.

Igent mondok az életre,
Igent mondok a jólétre,
Igent mondok a bőségre,
Igen, igen, igen.

Bármi, ami velem történik,
Az egy számomra kijelölt feladat.
Bármi, ami velem történik,
Az segíteni akar.

Igent mondok magamra,
Igent mondok a célomra,
Igent mondok a vágyamra,
Igen, igen, igen.

Igent mondok az életre,
Igent mondok a békére,
Igent mondok a szeretetre,
Igen, igen, igen.

Bármi, ami velem történik,
Az egy számomra kijelölt feladat.
Bármi, ami velem történik,
Az segíteni akar.

A világ előre enged
Minden olyan embert,
Aki tudja, hová tart.

Igent mondok a sorsomra,
Igent mondok az utamra,
Igent mondok magamra,
Igen, igen, igen.


Ui: Férjem kívánságára...... színesben is. :)))



2011. március 28., hétfő

87. nap







Sok szépséget, energiát kapok a virágoktól. :)))
Ma is alig tudtam betelni ezzel a három aprócska ibolyával.

"Tág a világ, mint az álom, mégis elfér egy virágon.”
/ Weöres Sándor/

2011. március 27., vasárnap

86. nap

 Ma reggel szedtem egy kis medvehagymát az erdőben. Olyan mennyiségű nő, hogy akár kaszálni is lehetne.
Közben megláttam, hogy elkezdett nyílni az orvosi tüdőfű is. :)))

                                                        
                                                              Csepp a tengerben

2011. március 26., szombat

85. nap


 A létrás minta a legkedvesebb számomra.

" A létra volt az első jel, amely érzékeltette velem őseink gondolatmenetét. Mivel úgy hitték, hogy létrán jutunk fel a mennyországba, sok ilyen jelet "írtak". Viszont azt is tudták, hogy nem mindegy, hány foka van a létrának. Ezek a fokok egy-egy erényt képviselnek. Úgymint például: igazság, munka, jóság, kötelesség, alázat, hűség, nemeslelkűség. Ha ezeken a fokokon feljutunk, akkor életünk értelmet nyer, elmondhatjuk, hogy nem éltünk hiába ezen a földön."

/ Zsigóné Kati tojásfestő népi iparművész/ 

2011. március 25., péntek

83. nap

Százszorszépek




Lerúgjuk a cipőnket, meglazítjuk az övünket,
 leheveredünk a kandalló elé, és csak beszélünk, beszélünk, beszélünk.....


2011. március 24., csütörtök

83. nap


Itt az ideje a színterápiának!

82. nap


“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” (Wass Albert)



2011. március 22., kedd

81. nap


Ma ajándékot  kaptam Katitól! Olyan boldog vagyok.....és  mindig reménnyel tölt el, hogy ilyen jólelkű emberek is vannak a világban.
Katival  a blogvilágból ismerjük egymást, még sosem találkoztunk......és mégis gondolt rám,  szívvel-lélekkel készült alkotásával ajándékozott meg.  Hálásan köszönöm!  Nagy szeretettel:Ilda




                                          
                                                                   Csíráztatunk                                                                               

2011. március 21., hétfő

80. nap

Könyvjelző


2011. március 20., vasárnap

79. nap

Csend

78. nap

Beszédes kezek



Képes költészet


77. nap

2011. március 17., csütörtök

76. nap

               
Wass Albert: Tavasz-várás


Érzed? Jön a tavasz,

a fák alá
már tarka-fátylú verőfényt havaz.
A messzeségből hírnök érkezett:
madár lebeg a rónaság felett
s fény szállt a holt avarra: Hóvirág.
Ugye testvér,
csábítanak most halk melódiák,
ezer kis visszatérő róna dal,
S ugye neked is tarka a világ,
s az álmaid megannyi könnyű lepkék:
már nemsokára zöldül a levél,
és visszaszáll a tavasz és a fecskék,
és a fecskékkel ő is visszatér...
Ha jönne már...
ugye testvér, megálmodod mi lenne?...
S egy kis meleg

belopódzik halkan a szívedbe... 



2011. március 16., szerda

75. nap

                                                                                                              Rügyfakadás


                 Ezt a szegény krókuszt véletlenül letörtem.
                    
                          

Még sirályok





2011. március 15., kedd

74. nap



A hóvirágot az erdőben találtam. Úgy megörültem!:)))

2011. március 14., hétfő

73. nap

Kirándultunk



2011. március 13., vasárnap

72. nap


Ezt azért nem volt szívem megfőzni. :)))

2011. március 12., szombat

71. nap


 A Bakonyban is melegszik az idő, mert kibújtak az első kankalinok.:)))

70. nap

Homályos stílusúra készítettem ezt a fotót, de egy kicsit bizonytalan vagyok. Szép ez így?


Kányádi Sándor: Néma tulipán
     Mondanom sem kell, mert mindenki tudja, hogy a virágok az illatukkal beszélgetnek. Amelyik
virágnak nincsen illata, az néma.
     Ilyen a tulipán is. Még suttogásnyi illata is alig van egyik-másiknak.
     De nem volt ez mindig így, nem bizony. Valamikor, a kezdet kezdetén, úgy illatozott s
olyan különb s különb illattal minden virág, hogy a méhek már jó hajításnyiról megérezhették,
„meghallhatták”, merre van a rezeda, a jácint vagy éppen a tulipán.
     De volt egy kertész, egy nagyon sürgő-forgó emberke. Szakálla térdét verte a fejében
fészkelő nagy bölcsességtől.
     Volt ennek a fura kertésznek egy csodálatosan szép virágoskertje, telides-teli mindenféle
fajta, szebbnél szebb, illatosabbnál illatosabb virággal. Örül a kertész a kertjének, művelte is
tőle telhetően. Öntözte, kapálta, karózta, nyeste. Csak azzal nem volt kibékülve, hogy ahány
virág, annyi illat. Bántotta az orrát az illatok sokasága. Egyedül a bazsalikom illatát
szenvedhette. S elhatározta, hogy bazsalikomillatúvá varázsolja az egész kertet.
Bazsalikomillatúvá minden virágot.
     Megszeppentek a virágok, amikor kertészük szándékát megneszelték. Tudták, hogy amit a
fejébe vesz, abból nem enged. Tűzön-vízen keresztülviszi.
     De maguk a bazsalikomvirágok sem örültek.
     Hogy jöhet ahhoz például holmi kis, kavicsok közt kapaszkodó puskaporvirág vagy –
rágondolni is rossz – a szagos müge, hogy egyszerre csak bazsalikomillatú legyen?
     Féltékenyek lettek az illatukra.
     Szomorúság szállott a kertre, amikor megjelent a kertész egy hatalmas szívókával, meg egy
ennél is hatalmasabb illatpumpával.
     Legelőször a tulipán illatát szívta ki. Majd vette a pumpát. De a tulipán ökölbe zárta szirmait,
s megrázta magát. Hiába mesterkedett a kertész, a bazsalikomillat nem fogott a tulipánon.
     Dühbe jött, toporzékolt a kertész. Ollóval, késsel, sarlóval, kaszával fenyegetőzött. De
hiába.
     A tulipán inkább néma maradt. De nem vette föl a bazsalikom illatát.
     Hanem elkezdett csodálatosabbnál csodálatosabb színekben pompázni. Illat helyett most
gyönyörű színekkel mutatta az utat az elbizonytalanodó méheknek, pillangóknak és más
röpdöső szorgoskodóknak.
     Meghökkent a kertész. Elámult, még a száját is tátva felejtette a nagy álmélkodástól. A
megmaradt illatú virágok pedig valóságos illatzivatart zúdítottak rá. Tikogni sem volt ideje a
kertésznek. Úgy maradt, ahogy volt, ámultában. Most is ott áll, kerti törpévé zsugorodva. A
tulipánok gyönyörűbbnél gyönyörűbb színekben pompázva némán mosolyognak össze a feje fölött.

2011. március 10., csütörtök

69.nap

Ajándékba kaptam

Hálásan köszönöm!




Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?


Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
te vagy magad ki e jelet vonja,


s vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
mert fénye-árnya terád sugárzik.


Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
rajtam látsz törvényt saját magadról.


Okosnak nézel? hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? csörög a sapkám.


Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.

                         Weöres Sándor

2011. március 9., szerda

68. nap


Most értem haza.........így a válaszok holnapra maradnak.
Álmodjatok szépeket, s az Angyalok vigyázzanak Rátok! :)))

2011. március 8., kedd

67. nap


Morcosság ellen.......virágokat fotózok.
Ki tudja, hogy mi van ma velem????





Ma reggel sokat gondolkodtam, és a  következő kérdés fogalmazódott meg bennem:
- Kell nekem három blog????????

2011. március 7., hétfő

66. nap



"A szertartás a szép és az egyszerű tisztelete.
Minden erőfeszítésével arra törekszik,
hogy a mindennapi élet tökéletlen megnyilvánulásain
 keresztül megkísérelje elérni a Tökéletest
.Ha egy egyszerű teázás alkalmával el tudunk jutni Istenhez,
érdemes odafigyelni a sok egyéb lehetőségre,amit az élet kínál."
Paulo Coelho