100. nap Eljött az ünnepség ideje

"Később beszélgettünk a születésnapi tortáról, a cukormázról. Különösen kifejezőnek találtam, amit a tortabevonatról mondtak, melyet a mutáns élet jelképének láttak, s azt szimbolizálta számukra, hogy mennyi idő telik el felszínes, fölösleges, tetszetős, csábító dolgok hajszolásával. A mutánsok tehát nagyon keveset törődnek önmaguk felfedezésével, egyáltalán azzal, hogy kik is ők valójában.

Lélegzet-visszafojtva hallgattak, amikor a születésnapi ünneplésről, tortákról, köszöntőkről, a betöltött évekkel azonos számú gyertyákról és ajándékokról meséltem. - Miért van erre szükség? - kérdezték. - Mi akkor ünneplünk, ha valami rendkívüli történik. Az öregedésben nincs semmi különös. Nem kell hozzá erőfeszítés. Megy az magától is!
- Ha nem ünneplitek meg azt, hogy valaki idősebb lesz egy évvel - érdeklődtem -, akkor mit ünnepeltek?
- Azt, ha valaki fejlődik, ha jobb lesz - hangzott a válasz. - Akkor ünneplünk, ha valaki érettebb, bölcsebb emberré lesz, mint amilyen az előző esztendőben volt. És mindenki maga jelzi a többieknek, ha eljött az ünnepség ideje.
Ismét egy gondolat, amelyet nem szabad elfelejtenem, figyelmeztettem magam. "